Szeptember 1.-étől többmilliós bírságra számíthatnak a külföldi rendszámos autóval közlekedő magyarok, ha nem tudják bizonyítani, hogy közvetlen életviteli vagy munkaügyi közük van ahhoz az országhoz, ahová autójuk be van jelentve. A büntetés a be nem fizetett regisztrációs adó duplája, egy kocsinál is drágább, akár tízmillió forint is lehet.

Hosszú idő után próbál a pénze után rohanni az állam, a törvénykerülés ugyanis még az uniós csatlakozás után bevezetett regisztrációs adó kijátszása miatt alakult ki 2004-től. Minél nagyobb értékű új vagy használt autót vett valaki - itthon vagy külföldön -, annál nagyobb összeget tudott megspórolni azzal, ha külföldön helyezte forgalomba a járművét.
Az utóbbi időben egy külföldön beszerzett 10 milliós autón több mint 3 millió forintot tudott spórolni a vevő, egy 15 millióson már közel 5 milliót. Ez egy évben 10-15 milliárd forintos adóbevétel-kiesést okozhatott a költségvetésnek az elmúlt esztendőkben. Az itthon futó 25-30 ezer külföldi rendszámos autónak nagyjából a felére lehet magyar azonosítót kényszeríteni az új törvénnyel.

A jogszabály úgy alakítja át a szabályozást, hogy ha a hazai utakon magyar állampolgárságú, magyar lakhelyű, de külföldi rendszámmal közlekedő sofőrt igazoltat a rendőr, akkor néhány kivételtől eltekintve leszereli a rendszámot. Ilyen kivétel, ha a vezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, ha a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarországon, vagy ha a gépkocsit Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében veszi igénybe. A tulajdonosnak, üzemben tartónak utóbb módja van bizonyítani, hogy jogszerűen használta a külföldi felségjelzést, de a bizonyítási kényszer az autóst terheli. A jogalkotó tízezernél is több új, eddig külföldi rendszámos autós megjelenésében bízik az adófizetők között.

A hatóságok egyszerű módszerrel csapnak le a trükközőkre; a rendőrök és a vámosok meg fogják állítani a külföldi rendszámos kocsikat, majd a magyar állampolgárságú sofőr adatait beküldik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba. Itt már vagy be van jelentve az autó vagy a sofőrnek igazolnia kell majd bizonyítania, hogy életvitelszerűen abban az országban él, ahová papíron be van jelentve. Amennyiben külföldi vállalkozás tulajdonaként fut a jármű, azt kell majd bizonyítania, hogy valóban az adott országban és valóban működő a cége. Minderre 30 napja lesz a sofőrnek, a törvény megalkotói azonban idén még az év végéig haladékot adnak az ügyeskedőknek a hazai forgalomba helyezésre.

Az első látásra vonzónak tűnő, év végig tartó regisztrációsadó-amnesztia azonban néhány meglepetést tartogat az eddigi adókerülők számára. Először is a procedúra bonyolult, valamit áfa kötelezettséget is tartogat az érintettek számára, ami az előzetes lelkesedést jelentősen lehűtheti. Az adófizetési kedv növelésére bevezetett gépjármű „magyarosításához” kialakított eljárásrend előírja a lefelezett regisztrációs adó megfizetéséhez és a magyar rendszám megszerzéséhez egy pénzügyi képviselő bevonását. A pénzügyi képviselő – aki a külföldi cég számára adószámot kér a magyar adóhatóságnál – az adókötelezettség teljesítéséért megbízójával együtt egyetemlegesen felel. Ezért az adóalany által fizetendő 50 százalékos regisztrációs adó mellett a várható általános forgalmi adó és gépjármű adó kötelezettséget is figyelembe véve kell bankgaranciát, vagy egyéb garanciát kérnie partnerétől. Nyilván maga a pénzügyi képviselő is növeli a tulajdonos költségeit, azonban a csökkentett regisztrációs adó megfizetését követően már kérhető a magyar rendszám. Természetesen az áfa, valamint a gépjárműadó szintén jelentkezik a folyamat következtében, hiszen a jelenlegi regisztrációs adó amnesztia nem terjed ki a többi adónemekre.
Pénzügyi képviseletet csak legalább 50 millió forint jegyzett tőkéjű vagy ekvivalens bankgaranciával rendelkező társaság láthat el, ami könnyű helyzetbe hozza az adóhatóságot: biztosan elér egy olyan tőkeerős felelőst, akin a járműtulajdonos esetlegesen elmaradó adója behajtható. Kérdés azonban, hogy mindezeket figyelembe véve milyen mértékben tudja elérni a szabályozó a kívánt célt, a magyar rendszámra történő áttérést és valóban elégséges motiváció-e a kedvezmény, valamint a kilátásba helyezett büntetések és szankciók összessége.

Jelentősen módosulnak a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésének szabályai is. Szűkre szabottan lesz jogos a külföldi rendszám használata, egyrészt ha az üzembentartó belföldi, de nem természetes személy, amely külföldön bejelentett, magyarországi székhelye (vagy telephelye) van és rendszeres tevékenységet is végez itt, és a tulajdonos a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. Másrészt, ha a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja belföldön, ha azt egyébiránt a rendszeres külföldi munkavégzés érdekében vezeti. Utóbbi esetben a használathoz az üzembentartó írásbeli hozzájárulása is szükséges, a jármű birtokba adási időpontjának megjelölésével. A külföldi rendszám használatának jogosságát a jármű üzembentartója vagy vezetője a közúti ellenőrzés során közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ennek hiányában a jármű rendszáma és a forgalmi engedély a helyszínen bevonható, illetve végső soron 800.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az üzembentartó vagy a vezető.

Bár a kormány hadat üzent a külföldi rendszámmal közlekedő magyar autósoknak, nem ez az egyetlen módja a nagy értékű járműveket terhelő sokmilliós adók és illetékek kikerülésének. A P és E kezdetű rendszámokkal könnyedén kijátszható a regisztrációs adó és a lebukás veszélye is csekély. Két év alatt 18-20 százalékkal nőtt az ilyen rendszámmal közlekedő autók száma. Az utóbbi években külön iparág alakult arra, hogy magyar állampolgárok kedvezményes rendszámhoz jussanak, így spórolva akár több millió forintot a regisztrációs adón, az áfán és a hazai forgalomba helyezés költségein. Becslések szerint nagyjából évi háromezer - jellemzően prémium kategóriás - itthon vásárolt  autóval is kikerülhetik a járművenként akár 5-6 millió forintos adóbefizetést tulajdonosaik.

A P kezdőbetűjű ideiglenes rendszámot elvileg kísérleti vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre lehet feltenni. A rendszám nem járműhöz, hanem jogosulthoz - amely lehet magánszemély és cég is - kötődik, vagyis akárki nem használhatja, de az arra jogosult akár több autóra is felteheti. Ezt az ideiglenes rendszámtáblát olyan járműgyártó és -javító cég, közlekedési kutatóintézet, valamint egyéb olyan vállalkozás vagy intézmény kaphatja meg, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. Magyarul a forgalmival nem rendelkező autók mozgatására találták ki, ezért a kötelező felelősségbiztosítás is a rendszámra él, nem a járműre. A rendszám kiállításának díja 40 ezer forint, míg a kötelező biztosítás éves díja 140 ezer forint. A P-s rendszámot egy évre adják ki, megújítani nem lehet, de a szükséges papírokkal rögtön igényelhetnek újat. Az ideiglenes rendszám megszerzése után egy autókereskedő bármikor bármilyen autójára felteheti ezt, vagyis egy nagy értékű autó külföldi beszerzése után akár hosszú hónapokig járhat egy több tízmilliós járművel anélkül, hogy befizetné a többmilliós regisztrációs adót, az átírási és forgalomba helyezési költségeket. Csupán az eladáskor kerül sor erre, míg a P-s rendszám az ilyen nagy értékű autókon vándorolhat. Normál esetben nem lehetne P-s rendszámmal életvitelszerűen közlekedni, de a jelenlegi szabályozás szerint ez lehetséges.

Elvileg a P-s rendszám használatának szigorú feltételei vannak: cégkivonattal igazolni kell, hogy a vállalkozás valóban a feltételeknek megfelelő tevékenységi kört végez, csak Magyarország területén használható, nem lehet személyt és terhet szállítani a járművel, valamint vontatni sem lehet vele. A P kezdetű rendszám csak közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotú autóra szerelhető fel, és útvonal-nyilvántartást (indítási napló) kell vezetni. Egy BM-rendelet szerint: "a P betűjelű, ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át". Magyarul csak az vezethet P rendszámos autót, aki közvetlenül igényelte az ideiglenes rendszámtáblát, vagy cég esetén a vállalkozás alkalmazottja.

Az E-s rendszám sem sokban különbözik a P-től, de itt már az autónak át kell mennie a műszaki vizsgán. Abban az esetben adják ki, ha az autó származási ellenőrzése, illetve a regisztrációs adó befizetése még nem történt meg. Amennyiben valamelyik már teljesült, akkor nem kaphat az autó E-s rendszámot. Fél évre lehet egy autóra igényelni, de maximum az adott év december 31-ig. E-s rendszámmal felszerelt autóval már lehet személyeket szállítani, és menetlevelet sem kell tölteni, de az országot ezzel sem lehet elhagyni. A kötelező biztosítás itt a rendszám érvényességéig szól, fél évre előre be kell fizetni a 30 ezret. Az ehhez tartozó műszaki vizsga 42 ezer forint, a rendszám díja 9 ezer, és még vannak járulékos költségek, körülbelül 30 ezer forint értékben. Ebből kifolyólag a regisztrációs adó ideiglenes megúszására az E-s rendszám is alkalmas, és még a jogszabályi korlátozások is jóval csekélyebbek. Nem véletlen, hogy ebből a rendszámból is egyre többet látni nagy értékű autókon az utakon.

Jellemzően azonban külön iparág alakult ki az elmúlt években arra, hogy a trükközők számára általában szlovák és német cégeket biztosítsanak, vagy a sofőrnek egy kamu külföldi lakcímet. Az adott ország állampolgárain kívül a céges telephellyel vagy ideiglenes lakcímmel és tartózkodási engedéllyel rendelkezők természetesen jogszerűen használhatnak külföldi rendszámú autót Magyarországon vagy bárhol az unióban, de csak úgy, ha életvitelszerűen (vagyis egy évben 183 napnál többet) abban a külföldi országban tartózkodnak. Ez az, amit a schengeni határok miatt lehetetlen ellenőrizni.