Január 1-től lépett hatályba az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, amely 2010. április 1-től két, egymást kiegészítő fontos változást tartalmaz a közlekedési balesetből származó gépjárműkárok esetén.

A jogszabályváltozás miniszteri indokolása szerint a módosítás a gazdaság fehérítését szolgálja. A károsultnak jogszabályban is rögzített érdeke lesz a jövőben, hogy a gépjárműben keletkezett károkat számla ellenében szakszervizben javítsák meg, és az egyéb módon történő javítást elkerüljék.

A módosítás egyik meghatározó eleme, hogy a biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezéseit, anyagköltségét és munkadíjait, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az általa kalkulált nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.

Közlekedésbiztonsági szempontból új előírás, hogy a biztosítónak a kárfelvételi eljárás befejezését követő nyolc napon belül jelentési kötelezettsége keletkezik a közlekedési hatóság felé, ha a jármű bizonyos okok miatt a közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. Ezt követően megindul a műszaki vizsgálat annak eldöntésére, hogy a gépjármű a továbbiakban alkalmas-e a közlekedésre.
A biztosító a kártérítést csak akkor fizetheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző ideiglenesen vagy véglegesen kivonta a forgalomból.

Nagyon fontos, hogy a károsult részére a biztosító az előlegen túl nem fizetheti ki a kártérítést, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó a biztosító értesítése alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

Fentieket nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű külföldi.

A módosítást támogatók szerint lényeges, hogy hol, milyen technológiával és garanciával vagy a nélkül történik meg a sérült jármű javítása, különösen abban az esetben, ha a sérülés folytán a jármű a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlanná vált. A másik oldalon azonban az új szabályok szerinti eljárás jelentősen meghosszabbíthatja a jelenleg is nehézkes és hosszadalmas kárrendezési folyamatot.
A módosítás tovább fokozhatja a balesetesek kiszolgáltatottságát és a karambolos gépjárművek helyreállításának elhúzódását. Kedvezőbb helyzetbe hozhatja a márkakereskedők szervizpiaci befolyását, talán még a hivatali korrupciót is gerjesztheti.

Forrás: D.A.S.