Különös helyzettel szembesülhet az, akinek természeti kár éri az autóját. Tegyük fel, önhibáján kívül éri csapás a gépjárművét úgy, hogy az mozgásképtelenné válik. Ez esetben az autós hajlamos azt hinni, hogy a fél- háromnegyed évig húzódó biztosítási és javítatási procedúra alatt nem kell fizetnie a KGFB-t. A logika abból indul, hogy a kötelező a mozgóképes járművekre vonatkozik ergo, ha a jármű nem vesz részt a forgalomban - nem tud kárt okozni. Így a kérdés meg van oldva, hiszen ha nem tud gurulni a kocsi, nem kell fizetni a kötelezőt sem. Ám a helyzet gyökeresen eltér ettől a józan elgondolástól!

Ahogy az autós észleli a kárt, elkezdi intézni a biztosítási ügyet, szervezi a javítatást és közben nem veszi észre, hogy telnek a hetek, hónapok. Természetesen a munkahelyről is kínos folyton „autó ügyben” elkéretszkedni. Megérkezik a következő csekk és akkor jut eszébe, hogy nem fogja tudni teljes egészében levezetni a negyedévet, sőt már az előző befizetése is jócskán kárba veszett. Ekkor felhívja a biztosítót, ahol közlik vele, hogy fizetési halasztási kérelmét nem tudják elfogadni, mivel ideiglenesen ki kell vonatni a járművet a forgalomból. Csakhogy az illetékhivatal visszamenőlegesen nem ad igazolást az ideiglenes kivonást illetőleg és az eljárásért fizetni kell.

A probléma, hogy az ártatlanság alkotmányos vélelme alapvetően sérül, hiszen nem elég büntetőjogi felelőséggel nyilatkozni a felfüggesztés kérvényezésére, hanem egy plusz hivatalos kört kell futni úgy, hogy erről az állampolgárok nem igazán vannak tájékoztatva. Tehát zömében sérteni fogják ezt a rendelkezést. Másrészt a kár ügyében lehet, hogy másik biztosító jár el, mint ahol a kötelező kötve van, hiszen a jogos kárigényt a károkozó biztosítója intézi. Így a papírokat esetleg egy másik biztosító állítja ki. Azonban ezekkel a papírokkal sem lehet kérvényezni a kötelező felfüggesztését, pedig a másik piaci szereplőnek sem érdeke lódítani. Ez ugyan azt az alkotmányos intézményt sérti, mint az előző helyzet. Másodsorban a biztosítók olyan összegekhez jutnak az ügyfelek kárára, amelyek nem járnak nekik, hiszen a mozgásképtelen autókkal nem lehet kárt okozni. A rendőrségi rendszer kiszűri a kötelezőt nem fizetőket, így az autósoknak nem sok esélye van úgy üzemeltetni gépjárművüket, hogy annak kötelezőjét nem fizetik.

A tulajdonos akár jobban is járhat, ha nem fizeti a kötelezőt és hagyja, hogy a 60 napos határidő lejártával automatikusan megszűnjön biztosítása. Nem kell fölöslegesen fizetni a közlekedésképtelen autó után és manapság már év közben is lehet váltani, újrakötni. Ebből fakadóan a biztosítóknak is jobb lenne ezt a helyzetet korrigálni, hiszen meg tudnák tartani azokat az ügyfeleiket, akik esetleg nem tartják korrektnek ezt a megoldást.

Dr. Kroh Anita a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogi előadója azonban a Kötelező nem fizetését nem ajánlja. „A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény értelmében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az üzemeltetés során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani.
Amennyiben a gépjármű üzembentartója vétlen vezetőként idegenhibás balesetet szenvedett, melyből kifolyólag gépjárműve mozgásképtelenné vált, biztonságos közlekedésre alkalmatlan és a kárrendezési eljárás elhúzódása miatt javíttatása is késik, a kötelező felelősségbiztosítás díját az üzembentartó annak ellenére köteles megfizetni, hogy az autót valójában nem használja.
A díjfizetési kötelezettség ugyanis az autó forgalomból történő kivonásáig áll fenn. A díj a biztosítót a kockázatviselésének időtartamára illeti meg, abban az esetben is, ha az autót tartósan nem áll módunkban használni. Lehetőség van azonban a szerződés szüneteltetésére, ha az üzembentartó kezdeményezi a gépjármű forgalomból való ideiglenes kivonását. Szünetelésre legfeljebb 6 hónapig van lehetőség, ezt követően forgalomba kell helyeztetni az autót, ellenkező esetben a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon a biztosítás megszűnik. A forgalomból történő kivonás illetve a forgalomba helyezés költséges (2.700 Ft), azonban biztosítási díj összegétől függően elképzelhető, hogy anyagilag megéri az üzembentartónak.

Semmiképpen nem javasolt azonban elfelejteni, esetleg szándékosan elmulasztani a biztosítási díj megfizetését. Abban az esetben, ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik napig póthatáridő tűzésével felszólítja az üzembentartót a teljesítésre, a türelmi idő eredménytelen leteltével azonban a szerződés a díj esedékességétől számított hatvanadik napon megszűnik. Ilyen esetben ugyan ideiglenesen mentesülhetünk a díjfizetés alól, viszont az autó kijavítását követően újra biztosítást kell kötni, ezt pedig csakis annál a biztosítónál tehetjük meg, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. Ráadásul arra az időtartamra, míg a kockázatviselés a díjfizetés hiányában nem állt fenn, ún. fedezetlenségi díjat kell fizetnie az üzembentartónak. A fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzembentartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító aktuális évi díjtarifája nem alkalmazható. Ezt a díjat csakis akkor nem kell megfizetni, ha a díjfizetés biztosítási szerződés szünetelése miatt maradt el, vagy az üzembentartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból következett be a díj nemfizetés. Mindezek után a biztosítási szerződés folyamos díjfizetéssel való hatályban tartása tűnik valószínűleg a legegyszerűbb útnak.”