Az autósok mostanában ismét találkozhatnak a már jól ismert fizetési felszólításokkal, illetve az újabban felbukkanó "fizetési ajánlatokkal", ahol akár 50%-os fizetési kedvezménnyel is kecsegtetik a fizetési hajlandóságot mutató hátralékosokat.
Aki ilyen levelet kap, alaposan meggondolja, miként lép a problémával kapcsolatban, mivel az ilyen típusú levelek javarészt bírósági eljárással fenyegetik a címzettet.

A reakció megkönnyítéséhez szeretnénk néhány javaslattal, gondolattal segítséget nyújtani.
A fizetési felhívást ajánlott formában – azaz nem tértivevényes! – küldeményként kell a parkolási társaságnak feladnia, ami azt jelenti, hogy nem kell átvetetni, hanem elegendő a postaládába bedobni, s a postakönyvbe bejegyezni; a „kézbesítés levélszekrény útján történt”. Amennyiben a postaládában találjuk a levelet, abban az esetben érdemes rákérdezni, a levél feladásának időpontjára és ragszámára, hogy azt a postán is ellenőrizni tudjuk. Ha a parkoló társaság nem tudja postakönyvvel igazolni a felszólítást, akkor a bíróság komoly eséllyel ejtheti az ügyet.
A másik fontos kritérium a dátum ellenőrzése. Amennyiben a felszólítás 60 napnál későbbi dátumot takar, akkor jogvesztő a követelés, azonban csupán 1 év alatt évül el. Az elévülési idő lejártáig a parkoló cég bírósági eljárást indíthat, amelyben a 60 napos értesítési mulasztás  perdöntő (lásd alább a törvényt).
Amennyiben régebbi  -  többnyire 2006 előtti  -  parkolási eseményről van szó, akkor az utolsó felszólítástól eltelt 1 év az elévülés ideje. Amennyiben ezt az időszakot túllépi két felszólítás között eltelt idő, úgy a követelést jogvesztőnek kell tekinteni.

Íme a ma hatályos szöveg 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről:
2006. évi CX. törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 11-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2006. 12. 22.
II. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

Tv. 15. § (1) A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.

9. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15 §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(2) Amennyiben a Kkt. 15. §-ának az e törvény 9. §-ával megállapított (5) bekezdése szerinti, illetve a Kkt. 33. §-ának az e törvény 17. §-ával megállapított (3) bekezdése szerinti pótdíjfizetési felszólítást e törvény hatálybalépéséig nem adták postára, azt e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül postára kell adni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha az e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett pótdíjfizetési kötelezettség elévüléséből e törvény hatálybalépésének időpontjában még több mint egy év van hátra, a követelés e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül elévül.

Ha a levélhez összesítőt csatolnak érdemes ellenőrizni annak számszaki helyességét.  Volt már akinek több tíz parkolási kihágása után a „közhiteles” összesítő végösszege 0 forintos tartozást mutatott.
A fényképeket ugyancsak érdemes ellenőrizni, mivel előfordulhat, hogy a rendszámhoz tartozó autó színe nem egyezik a valódival, vagy a forgalmiba bejegyzettel. Továbbá, hogy valóban a csatolt adatoknak megfelelő helyszínen készültek-e, illetve hogy a helyszín egyáltalán felismerhető-e rajta.

Amennyiben nem tudunk a fentiek szerint hibát felfedezni az eljárásban, akkor javasolt ügyvédhez fordulni vagy a csekkes összeget befizetni, mert az eljárási költségekkel és kamatokkal a bírósági úton behajtásra kerülő összeg  (20-30 ezer forintos összeghatár környékén) akár duplázhatja is a költségeket.